Kint voltam az arab sivatagban, egy nagyon magas szintű beavatáson. A rossz nyelvek úgy beszélnek erről a beavatásról, mint a mágusok orosz rulettjéről. Meghívásos alapon lehetett ide eljutni.
Évente kétszáz embert hívnak meg. Nem mindenki megy. Most a két...százból, hét ember volt kint.
A vége az, hogy ki kell innunk egy méregpoharat. Aki meg tudta csinálni azt, amit ott ránk rónak, az talpon marad. Aki nem, az ott marad. Tavaly tizenhét ment el. Hat maradt ott, tizenegy jött haza. Most heten voltunk kint összesen, hatan jöttünk vissza. Egy társunk maradt ott. Aki nem jött vissza.
Mikor kimentem, akkor is éreztem, hogy nemcsak magamért megyek ki. Mikor kint voltam, akkor is őrültségnek tartottam.
Mielőtt kimentem, akkor is őrültségnek tartottam, és ráadásul másfél millió forintomba került. Úgy döntöttem, hogy amit én ott megcsináltam, átadom valamilyen formában az embereknek, hogy ők is képesek legyenek megcsinálni. Ha az ember elkezd így gondolkodni, az élete minőségileg meg fog változni.
Az előadásnak azt a címet adtam, hogy A bűn. Mindannyian gondolkodtatok már azon, hogy bűnös-e a lelketek, vagy ti bűnösek vagytok-e, illetve, nem vagytok azok. Az ember ezzel sokat játszik. Létezik egy hitrendszer, egy vallás, amiben felnövünk. Ez kitalálja neked, hogy te bűnös ember vagy. Sőt, a kereszténység alapfilozófiája, hogy bűnben születtél, és bűnben fogsz meghalni. Nehéz ezt a programot törölni. Akárhogy változtatsz a hitrendszereden, kezdesz új dolgokat kutatgatni, elkezded keresni, ki vagy, honnan jöttél mi itt a dolgod, hova tartasz, mégis egy nagyon mély programként, kódként megül bennünk, hogy bűnösök vagyunk.
A spiritualitásnak nagyon sok ágát megpróbáltam. Kerestem azt, hogy létezik-e bűn. Aztán született bennem egy filozófia. Nincs bűn, és nincs büntetés. Mikor kimentem, tizenkét tanítványomnak leírtam egy levelet. Egyikkőjüktől azt kértem, hogyha nem jövök vissza, juttassák el ezt a levelet minden tanítványomnak. Ha nem jövök vissza, minden, amit eddig tanítottam, értéktelen és hazug volt.
Ha nem jövök vissza, akkor nem feleltem meg, nem éltem igazul. Ha visszajövök, minden, amit eddig tanítottam, tudni fogom, hogy igaz volt.
Kimentem ebbe a világba, ebbe a sivatagba. Egy dolgot rögtön megcáfoltak bennem. Az volt a filozófiám, hogy nincs bű és büntetés. Megtanították velem, hogy létezik bűn. Egyetlen bűn létezik. Nincs több. Minden más filozófiám, amit eddig hittem, igaznak bizonyult. Alátámasztották, hogy valósak. Ez az egy hibázott, hogy létezik bűn. Nekem ez új dolog volt. A mester oly tisztán alátámasztotta ezt az információt, hogy meggyőzött.
Hány boldog ember ül itt köztetek, aki azt mondja magáról, hogy ő maradéktalanul boldog? Hány ember közületek, tökéletesen egészséges? Tudod-e, hogy mi okozza a boldogtalanságodat és a betegségedet? Létezik egy bűn. Egyetlen bűn. Megbocsátásra való képtelenség. Nincs más bűn. Tudjátok, hány ember szenved tőle? Hat és fél milliárd. Ha a szeretetről beszélsz, próbáld megérteni, hogy a szeretet csak akkor szeretet, ha helyettesíthető azzal, hogy megbocsátás. Akkor beszélhetsz szeretetről, ha megbocsátasz. Mi az igazi megbocsátás? Hányszor fogadtál el dolgokat, de nem tudtál megbocsátani? A tökéletes megbocsátás: Meg sem történt. Ha így nem tudsz megbocsátani, akkor értelmetlen. Értelmetlen a szeretetről beszélni, a megbocsátásról beszélni, és az életed is értelmetlen. Azért kerülünk bele egy inkarnációs ciklusba, egy karmikus ciklusba, mert képtelenek vagyunk ezt felfogni.
Az életünk három részből tevődik össze.
Az első rész, hogy megszületsz, a legutolsó, hogy meghalsz. Ez a kettő nem tőled függ. Ez precízen megtörténik. Ami közte van, tőled függ. Ezért precízen elbaltázod. Hallottál arról, hogy létezik karma, sors. Kétféle karma létezik, a sorskarma és az életkarma. A sorskarma az, amit előző életekből hozol ebbe az életbe. Valamit felgyűjtöttél, valamit nem tudtál megoldani előző életekben. Lejössz egy új életbe, hogy helyrehozd azt, amit hibáztál. Nevezzük hibának. Én nem nevezem annak, de így egyszerűbb megérteni. Azért jössz vissza ebbe az életbe, hogy kiegyenlíts dolgokat. Ez a sorskarmánk. Tehát, előző életeknek a kiegyenlítése. Rendbehozatala. Az életkarmának azt nevezzük, amit itt hozzágyűjtesz. Hogy legyen majd megint miért lejönnöd. A sorskarmádat általában betartatják veled. Nevezzük őket angyaloknak, szellemi segítőknek. Nevezzük a létezésnek. Megpróbálja velünk megéletni a sorskarmát.
Hiszen ezért jöttünk le, hogy ezt megéljük. Ha nem akarod megélni, valahogy odakényszerítenek. Az őrangyalod a legnagyobb rabőr. Ha el kell törnöd a lábad, oda fog vinni, hogy eltörd a lábad. Nincsenek érzéseik. Érdekes világ az övék.
Hogyan lehet megszabadulni a karmától? Hogyan lehet felülemelkedni a karma törvényén? Egyetlen dolog oldja a karmát: a szeretet. Szeretetről akkor beszélj, ha képes vagy megbocsátani. A megbocsátás akkor teljes, ha meg sem történt. Amit tettek veled, vagy te tettél másokkal. Ha így tudsz majd élni, fel tudod oldani a saját karmádat. Akkor már nem a csillagok fogják irányítani a sorsodat, hanem a te sorsodat, a saját kezedbe tudod venni.
Elmesélem, mi történt. Kimentünk ebbe az arab országba.
Úgy kezdődött, hogy három napig nem lehetett aludnunk. 72 órát fent kellett lenni. Másfél napot előtte már nem aludtunk. Az első éjszaka még elmegy. A második éjszaka aztán dőlsz el, mint a zsák. Nehéz az embernek fenn maradni. Azt mondta a mester, hogy aki elalszik, ülhet fel a repülőre, és mehet oda vissza, ahonnan jött. Persze, akkor már másfél milliót le kellett fizetnünk. A pénz marad, te jössz haza, és amiért kimentél, nem tapasztaltad, nem élted meg. Mondtam, hogy ez így nem tisztességes. Adjon valami megoldást. Biztos van rá valamilyen megoldás, hogy ébren maradjunk. Természetesen van, és ő nagyon szívesen segít nekünk ebben. Húzzuk szét jól a szemünket. Ő egy marék homokot belecsempészett a szemünkbe. Volt már egy szem homok valamikor a szemedben? Azt hiszem, nem vagy álmos. Mikor ezt egy marékkal csinálják, reggelig elküzdöttünk vele.
A nap elment. Voltak feladatok, amit el kellett végeznünk. Jött a harmadik éjszaka. Már a trükköt tudtuk. De próbálj magadnak homokot szórni a szemedbe. Nem megy. Az ember automatikusan becsukja a szemét. Volt egy előző esti tapasztalat, hogy milyen kegyetlen ez. Megkértük a társunkat, hogy mikor nem figyelek, csapjál bele egy kis homokot. Így tudtunk fenn maradni a harmadik éjszaka. Volt egy négyórás alvás.
Az első nap gyakorlata az volt, hogy mikor feljön a nap, s mikor este lemegy, addig kell csinálni a gyakorlatot. Kinn voltunk tíz óra hosszat. Egy helyre le kellett ülni. A beduin hozott nekünk naponta négyszer-ötször egy deci teát, egy alkalommal sajtot. Nem lehetett felállni. Nem lehetett pisilni. Egy napot ki kellett bírni.
A feladat az volt, hogy bocsáss meg magadnak mindent, amit eddig bárki ellen, vagy magad ellen vétettél. Egy napig ez volt a feladat. Bocsáss meg magadnak. Mindent.
Csak magadnak. Mondtam a mesternek, hogy erre nekem nem kell egy nap, ez nekem öt perc. Ő mosolygott, és nem szólt semmit. Aztán mondta, hogy van rá egy napod. Elmondom neked, hogy a nap már érintette a lemenő hegy csúcsát este, még úgy éreztem, másfél órára szükségem van. Végül is, mire lement a nap, sikerült ez a dolog. Úgy éreztem, hogy meg tudtam magamnak bocsátani.
Villás Béla: A bűn írását idézi Földiné Csúcs Mária EuKK, Biyovis
http://csucseruopaikartalanitasikozpont.blogspot.com/
www.biyovis.hu/fobejarat
Skype: foldi.tiborne1
