2012 Világvége vagy Felemelkedés!!?? 6. folytatás.

2012 Világvége vagy Felemelkedés!!?? 6. folytatás.



A felélt jövő
A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport helyzetértékelője
Írta: Hetesi Zsolt fizikus, ELTE óraadó, FFEK elemző


Ebben az írásban megvizsgálunk egy olyan jövőképet, melyet ellenségünknek sem kívántunk volna, mégis ránk
vár. Ilyen jövő ismerete súlyos terheket ró az írástudóra. Milyen felelősségünk van, mit tehetünk? A kutató
tényeket tár fel. Nincs döntéshelyzetben, szavát azonban fölemeli.


1. A jövő – mely tulajdonképpen nincs is
Nehéz felfogni a mai ember számára, hogy milyen válságos helyzetben vagyunk, milyen nehézségekbe sodortuk
magunkat saját életformánk következtében és annak folytathatóságának érdekében. Nemzedékünk meg fogja
érni a körülöttünk lévő mesterséges világ fokozatosan gyorsuló, hatványozott ütemű összeomlását. Ha az olvasó
1960 után született, nagyon jó esélye van rá, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen vele. Állításom
rendkívül merésznek, ugyanakkor félelmetesnek tűnik. Mégis, ha végigjárjuk ennek az írásnak a
gondolatmenetét, nyilvánvaló lesz, hogy változás és változtatás nélkül élve a mai társadalom és annak minden
jelenlegi tudása, képessége és vívmánya jórészt semmivé lesz, lakóival együtt.


Meglepő gondolataim alátámasztására a teljesség igénye nélkül felidézek néhány olyan nehézséget,
vagy ha tetszik kihívást, melyek előttünk tornyosulva egyelőre lehetetlenné teszik egy olyan jövő képét, melyet
talán elképzeltünk magunknak. Az első ilyen nehézség a bolygó éghajlatának nyilvánvaló változása. Önmagában
ez is elég lenne ahhoz, hogy aggodalommal szemléljük jövőnket, még inkább gyermekeink jövőjét, de további,
és még megoldhatatlanabb gond az a jelenlegi ésszel fel is alig fogható, és agyonhallgatott erőforrásválság.



Ez olyan komoly, hogy tíz éven belül egyre élesebben kirajzolódva rendezetlenségbe taszíthatja társadalmunkat. A
világhatalmi sakkjátszma és az ember genetikai öröksége pedig mintegy megkoronázza az egész jelenségkört.
Írásomban röviden ezekre a tényezőkre térek ki.
Alaptétel: A növekvő népesség és gazdaság növekvő erőforrás-felhasználást kíván, mely gerjeszti
a népességnövekedést. Ebben a visszacsatolásban áll a lényeg. A felhasználás és a népesség is nő,
ugyanakkor a bolygó véges, ráadásul két súlyos nehézség (ebből következően) most egyszerre lép fel.


Érdemes megfontolni egy történetet, a Szent Máté-sziget rénszarvasainak esetét. Egy faj, ha olyan
környezetbe kerül, ahol nagy bőségben talál táplálékot, akkor komolyabb szaporodásnak indul. A szaporodásnak
a táplálék elfogyása vagy a természetes ellenség vet véget. A faj a környezetében olyan változásokat is okozhat,
amelyek kipusztulásához vezetnek. A szigetet, amíg nem élt rajta rénszarvas, tíz centiméter vastag
rénszarvaszuzmó borította. 1944-ben egy 29 állatból álló rénszarvascsordát telepítettek a szigetre. A csorda
szaporodása, mivel bőségesen volt táplálék, exponenciális függvényt követhetett.


Az exponenciális függvény
szerinti szaporodás azt jelenti, hogy a szaporulat mindig az éppen meglévő létszámmal arányos. 1957-ben már
1350 egyed élt ott, 1963-ban pedig 6000. Addigra lelegelték a zuzmót és 1963-1964 kemény tele végzett a
csordával. A tavaszt csak 41 tehén és egy terméketlen bika élte meg. Ez a kipusztulás törvényszerű volt, mivel a
rénszarvasok felszabadultak a létszámukat szabályzó hatások alól. Egyrészt nem ritkították őket a ragadozók.


Másrészt nem vándorolhattak máshová, ezért a zuzmó nem újulhatott meg. Ha már állatok, akkor La Fontaine,
aki meséinek végén mindig egy kérdést tesz fel: moralitè? Azaz: tanulság? Hogy van-e tanulság, remélem,
kiderül.


2. Éghajlati és erőforrásválság
2.1. Időjáráscsinálók

A cím arra utal, hogy régen az isteneket értették az időjárás irányítóin. Manapság már senki sem hiszi, hogy
külön istene lenne az esőnek, vagy a Napnak, helyette azt gondolják, hogy az időjárás alakulásáért a légkört leíró
állapotjelzők (nyomás, sűrűség, hőmérséklet, moláris összetétel, stb.), a besugárzás, a felszín tulajdonságai, a
légkör átlátszósága, stb. a felelősek. Nagyon kevesen gondolnak bele abba, hogy az időjárás nagy-léptékű alakítói
a múlt század ötvenes évei óta mi magunk vagyunk.
1

Ennek valószínűsége földrészről-földrészre változó. A harmadik világban 80-90%, a ma fejlett nyugati világban kb. 40-
50%. Míg a túlnépesedett Ázsiában és Afrikában a járványok és az éhínség a fő kockázati tényező, addig a jelenleg fejlett
világban az erőszakos halálokok ugrásszerű növekedése jelent valós veszélyt.
A világméretű éghajlatváltozás tény, és most már nem lehet sokáig semmibe venni; ezt valamennyire
jelzi Al Gore Nobel-díja is.2 Az emberi tevékenység következtében a Föld átlaghőmérséklete 0.6 C°-ot
emelkedett az ipari tevékenység előtti időhöz képest.3 A légköri CO2 mennyiséget pedig az emberiség jelentősen
megemelte; az ipari termelés előtti 280 ppm-hez képest most 380 ppm4 (IPCC, 2007).

A légköri CO2 mennyiségének változása 1960 és 2000 között, ppm egységekben. A növekedés oka
kétségtelenül a polgárosult (civilizált) életforma és ipari termelés. Az éves ingadozások (fűrészfog-alakzat) az északi félteke
lombhullató erdőinek évszakos változásaival függnek össze. Vegyük észre, hogy 1970 után a növekedés mértéke a 10 ppm /
évtizedről 15-18 ppm /évtizedre változott, jelenleg pedig 30 ppm/évtizednél tartunk A szén-dioxid szint és a hőmérséklet változása az elmúlt 400 ezer év során, a Déli-sarkon vett
jégminták alapján. nyilvánvaló tehát, a CO2-szint változását a hőmérséklet változása követi.


Kétségbeejtő, hogy napjainkban az emberi tevékenység miatt a szén-dioxid szintje elérte a 370 ppm értéket, . A hőmérséklet kb. 4 fokot emelkedik majd, ha követi a CO2 görbét.
Köztudomású, hogy a CO2 üvegházgáz, azaz csekély mennyisége ellenére rendkívül hatásosan megköti az
hőkisugárzást a Föld felszínéről a világűr felé.5
A légkörmodellek szerint a Földnek ekkora mennyiségű szén-dioxid hatására 2-3 C°-al kellett volna
fölmelegednie, de a valóság ennek harmada (Stainforth et al., 2005).


Egyre nyilvánvalóbb, hogy ez annak
köszönhető, hogy az ősmaradványi erőforrások elégetése rengeteg permetet (aeroszolt) és koromból meg porból
álló részecskéket juttat a felsőlégkörbe, mely csökkenti a bejutó napsugárzás erősségét.6
Sajnos azonban még a
por jelenlétében is növekszik a Föld átlaghőmérséklete. Előrejelzések szerint, ha a jelenlegi ütemű CO2-
kibocsátás folytatódik (és növekszik), akkor 2050-re a Föld átlaghőmérséklete 2-5 C°-al növekedhet meg.


2.2. Az éghajlatváltozás következményei


Jelenleg sokan egyszerűen nem érzékelik a veszélyt, amely az éghajlat változásából keletkezett. Csak röviden
térek ki a legfontosabbakra.
• A jelenleg a Földön élő fajok mintegy 1/3-a kipusztulhat ha még 2 C°-al növekszik a hőmérséklet. Ez
elképzelhetetlen csapással járna bolygónk élő rendszerére (ökoszisztémájára). Az ember fennmaradása
egy ilyen környezetben alig biztosítható, ennek egyszerűen az az oka, hogy az ember a tápláléklánc
végén foglal helyet, ezért csúcsragadozóként fogható fel. Az emberiség túléléséhez 23 nagyrendszer
működése szükséges, ezekből 15 jelentősen sérült, többségük visszavonhatatlanul (Millenium
Ecosystem Assesment, 2007).


• Az átlaghőmérséklet növekedtével négy egymástól független csapás is fenyegeti az élővilágot:
1. A hőmérséklet növekedésével biztosan elolvad az Északi-sark jege. Ennek következtében a Golfáramlat
előterében felhígul a só sűrűsége, ez pedig magával hozza az áramlat lelassulását, hiszen azt a
só sűrűségkülönbsége (gradiense) hajtja. Egész Európa átlaghőmérséklete 4-5 C°-al fog csökkenni, a
legrosszabb következmények a világtengerek mentén fekvő országokra várnak (az atlanti éghajlat szinte
2 Jelenleg már közvetlenül mérhető a felmelegedés. A Föld egy m2-ére 235 watt teljesítmény esik a Napból. Ha hőmérsékleti
egyensúly állna fenn a Föld esetében, akkor ennyit is sugározna ki.


A kisugárzás azonban csak 234.15 W / m2.
(Hansen et
al., 2005)
3 Teljesen nyilvánvaló az ipari forradalom hatása, mert előtte a Déli-sarki jégből vett zárványok adatai alapján a CO2-szint
nagyjából 12000 éve állandó volt.
4 A ppm egység azt jelenti, hogy egymillió levegőmolekulára hány db CO2 jut (=particle per million).
5 A vízgőz és a felhők állnak az első helyen a hő csapdába ejtésében, a CO2 a hőelnyelés 25%-áért felelős. Azonban míg a
vízpára mennyisége a légkörben állandó, addig a szén-dioxidé nő.


6 Ez akkor vált bizonyossá, amikor 2001. szeptember 11-e után repülési tilalmat vezettek be az AEÁ-ban, és a nappali
hőmérséklet a kondenzcsíkok hiányában tiszta légkör miatt több fokkal megnőtt.
eltűnik és a helyét a belső, kemény szárazföldi éghajlat veszi át7). A grönlandi jég elolvadása megemeli
a tengerszintet néhány méterrel.


2. A hőmérséklet növekedésével a világtenger is melegszik, és CO2-megkötő képessége ezzel csökken,
tovább gyorsítva a felmelegedést.

3. Továbbá a melegedés miatt összeomlik az Amazonas-medence őserdei élővilága, tovább emelve a
CO2-szintet, mintegy 150-200 ppm-el, ami akkor szintén gyorsítani fogja a felmelegedést.

4. Ha 5 C°-ot sikerül emelni a bolygó hőmérsékletén, akkor felolvad az összefüggő jégtakaró a föld alatt
Szibériában.8 Az ott található jég 10%-ban metánt tartalmaz; a vízmolekulák csapdába zárják a
metánmolekulákat (klatrát-szerkezet) (Sloan, 2003). Ha mindez felszabadul (a jelenség Nyugat-
Szibériában már zajlik), akkor összesen 450 milliárd tonna metán jut a légkörbe, ami rövid távon annak
felel meg, mintha 23-szor annyi CO2 jutna ki. Amikor ez megtörténik a légköri viszonyok annak
felelnek majd meg, mintha a CO2 sűrűsége 3900 ppm lenne; azaz a jelenlegi mintegy tízszerese. Ennek
következtében több tíz fokos hőmérséklet-növekedés várható.


• A nagyvárosok egy részének vízhálózatára csapást jelent a fölmelegedés. Sidney víztartaléka 2 évre
elegendő, mert a vízgyűjtőben a szokásos csapadék 45%-a hullik már évek óta.(Australian, 2004). A
folyamatos aszályok következtében a Föld gabonatartalékai az 1986-os 100 napról mára 40-50 napra
zsugorodtak, a 2004-es kiugró termés ellenére is (a mezőgazdaságra más nehézségek is várnak, ld.
később).9

A Biyovis-nál már felkészültünk mindezekre a kihívásokra és cselekszünk. Cselekedj te is. Gondoltál már rá a saját érdekedben?
www.biyovis.hu/fobejarat
Ha a link nem működik, másold a keresőbe.

Hogyan cselekszünk a Biyovis-sel?
* Nem mérgezzük a szervezeted a tisztálkodó és kozmetikai szerekkel.
* Védjük a környezetet ez által a te egészséged is.
* Egészséges, és bővebb termést teszünk lehetővé a növényvédő szereinkkel úgy a kiskertekben, mint a nagyüzemi termesztésben.

Cselekedj Te Is! Hívjál keress az elérhetőségeimen!

Web: www.biyovis.hu/fobejarat
Ha a link nem működik, másold a keresőbe.


Földiné Csúcs Mária Biyovis – EuKK munkatárs – tanácsadó

Web: www.biyovis.hu/fobejarat

Skype: foldi.tiborne1
Telefon: +36-70-521-6304

Email: bionet58@gmail.com

Facebook Biyovis oldal: http://www.facebook.com/pages/BIYOVIS-volt-Bionet/113031928782889

Facebook: Biyovis csoport:
http://www.facebook.com/profile.php?id=100000513883794#!/group.php?gid=127957643919741


Twitter: http://twitter.com/#!/bionet58

YouTube: http://www.youtube.com/user/bionet58?feature=mhum